Vagy a világ túl kicsi, vagy ez az ország, vagy pedig körülöttem túl magas a véletlen egybeesések száma. Bármelyik legyen is a valódi állapot, semmiképp sem örülök neki – kínosan érint, kínosabban, mint bármi más az elmúlt időszakban. Nem mintha hagynám, hogy mindenféle apróságok megingassák szegény törékeny kis boldogságcsírámat, de azért mégiscsak elgondolkodtató. Úgyhogy majd alkalmasint elgondolkodom :)

Egyébként meg lehet, hogy lánynak lenni rémes dolog, de szerintem még mindig sokkal jobb, mint fiúnak lenni. De most ebbe sem megyek bele, nem azért, mert titkos, hanem azért, mert mire leírtam, már el is felejtettem.

Februári blogokat olvasgatok, vagyis az azóta írott blogjaimat, amióta elkezdtem dolgozni. Önelemzést tartok és jeleket keresek. Pedig lassan le kéne feküdnöm aludni, hiszen reggel munkanap van, arról nem is beszélve, hogy már megint egy “nemszeretem-szombat” közelít, arról pláne nem is beszélve, hogy a megkevert hétvégém miatt legközelebb csak hétfőn… na igen. Mindenesetre mindenki aludjon jól és álmodjon szépeket, és lehetőség szerint még én is. És éljem túl a holnapot, mielőtt elfelejtem. És légy szíves mindazok se robbantassák fel magukat holnap, akik kimennek a Hősök terére felvonulni a Bolondok Napján. Ha egy mód van rá, mármint. Holnap pedig jelentkezem egy márciusi mérleggel :)

Azt hiszem, a nevelési projektjeim egész jól haladnak. Remekül tudom befolyásolni az időjárást, legalábbis amikor délután mentem el itthonról, sütött a nap, és nem fáztam este, hazafelé sem. Továbbá a nap előjelét is sikeresen rávettem, hogy pozitív legyen. Kifejezetten előnyös.

Jól aludtam, és relatíve kellemesen is ébredtem. Kicsit ugyan rémeseket álmodtam, de azt se nagyon. Szerencsére. Leveleztem, fordítgattam, és a terveimnek megfelelően áztam egy nagyot a kádban. Kifejezetten kellemes volt, hogy megmondjam az őszintét. Sajnos szegény fenevadakra nem maradt már idom, de holnap igazán kitakarítom őket is. Most már tényleg. Mert nagyon büdikék szegények. És talán tényleg kevésbé macerás a ketrecet kipucolni, mint a terráriumot – majd kiderül.

Ami úgy kezdődik, hogy “van egy tervem!” az már nem lehet rossz. Ez a legjobb az Olsen-bandában, és ezt szeretem igazán a Halló, halló!-ban is (már persze a nyilvánvaló okokon kívül). Ami ugyanis úgy kezdődik, hogy “van egy tervem”, arról máris tudni egy csomó dolgot. Például azt, hogy valami nagyszabású akció készülődik. Meg azt is, hogy valami döbbenetesen idióta és kivitelezhetetlen módon kell majd elérni a célt. Meg azt is, hogy egy csomó eszeveszett kellék kell hozzá. Egy kosár kiskacsa, egy csuklós busz, fél tucat léggömb, és egy bolti mobiltelefon. :) Nem mesélem el. De nagyon jó és nagyon hasznos terv volt. És az Olsen-banda mindhárom tagja a világ legimádnivalóbb bűnözője. Ó igen, ha az ember elolvassa a Hidegvérrelt Capote-tól, akkor is majdhogynem szimpatizál a bűnözőkkel… de Egon Olsen más tészta. Egon Olsen önmagában zseniális és szeretnivaló. Aki képes kirabolni egy széfet egy kosár kiskacsa, egy csuklós busz és fél tucat léggömb segítségével (mert a bolti mobil csak nekem kell) arra egyszerűen nem lehet haragudni. És azért akárhogy is vesszük, ártalmatlanok, soha nincs szó semmiféle erőszakról. A biztonsági kamera elé fényképet akasztanak, a közlekedést megállítják az úton áttotyogó kiskacsákkal. Mikor fogják már kiadni az Olsen-bandát DVD-n? Szükségem van Egon a zseniális terveire.*

Álmosodom. Ha most kézzel írnék, lassan kiesne a kezemből a toll. Holnap szabad leszek, mint a madár, és még nem döntöttem el, hogy mit kezdjek a napommal. Tennivalók természetesen vannak, amiket el kéne végezni, de engemet sajnos nem abból a fából faragtak, amelyikből a lelkiismeretes, kötelességtudó és rugdosás nélkül is teendőiket elvégző embereket. Ez van. Azért olyan nagyon nem bánom. Talán majd még hasznoskodom is kicsit. Vagy ha nem, akkor nézek Halló, halló!-t meg Hetedik mennyországot, és teszem majd buzgón a semmit. Mert mi mást is tehetnék?

*a szerkesztő jegyzete: Már van, már van! És a 14 lemez legalább felét 299 Ft-os turkálóból vásároltam össze, bibibi! És ha lesz egy kis időm, akkor végignézem az egészet, mint a szél, mert néha bájos bűnözés is kell, nem csak a véres rettenet, amit mostanában nézek. (2013)