Nem kér valaki egy kis csokitortát? Van majdnem-keserűen-sűrű változat meggyel, és van könnyű-habos-csokis változat ribizlilekvárral és tejszínhabbal. Mind a kettő tegnap készült. Nagyjából háromnegyed még mind a kettőből van. Választható viaszmaradékos, vagy viasz nélküli darab is belőlük.

Ha valaki nem édesszájú, akkor sincs baj. További isteni finom dolgok vannak még a hűtőben. Tulajdonképp tele van a hűtő isteni finom dolgokkal. Dugig. Van borsóleves répával, hússal és galuskával, vannak rántott halrudacskák és krumplipüré és tartármártás. Van melegszendvicshez való sonkakrém, de ha engem kérdeztek, nyersen és kenyér nélkül is meglehetően finom. De kenyér is van, ha valaki úgy szereti.

Van csokipudingom is.

Ja, és a konyhaszekrényben van legalább másfél tábla csokoládé, két bontott doboz mesekeksz, egy doboz flarn, egy zacskó csokoládés almachips, de az is lehet, hogy kettő. Egy zacskó fokhagymás-húsos chips. Legalább három csomag pattogatni való kukorica.

Ki jön enni?

Nekem ha még egyetlen falatot ennem kell az eljövendő 48 órában bármiből, hányni fogok.

Lehet, hogy amúgy is. Nem merek lefeküdni, ugyanis az perisztaltikám alhasi régióimban forgatják momentán a Háborgó Mélység című filmet.