Nagyjából és csaknem mindennek a végére értem, amit a hétre terveztem. Még a házirendemet le kell tisztázni, és leírni szépen, és önéletrajzom sincs még, igaz, azt egy darabig még nem szeretném osztogatni… csak éppen jó volna hamar túl lenni rajta, önéletrajzot írni ugyanis undorító dolog.

Viszont elintéztem a vállalkozásos papírokat, majdnem munkanélküli lettem, csak aztán mégsem, voltam könyvtárban, és piacon. Takarítottam, szőnyeget mostam, és rendbe tettem a könyvespolcomat. Ez utóbbi, bármilyen banálisan hangzik is, nagyon fontos dolog volt, és vágytam is már rá egy ideje. Az irodalom közül kiválogattam a tényirodalmat, és most az ábécé elején vannak a verseskötetek, a végén következnek az antológiák, aztán a pszichológia, aztán az Antarktisz, aztán a műkorcsolya, és a végén nagyon sovány, nagyjából 12 centi kézimunka, origami, szakácskönyv és fotózás. Más témában nincsenek könyveim. :)

És Henry David Thoreaut elsőre beraktam a W-hez (mint Walden), aztán kicsit morcos voltam, mikor észrevettem a bakit. Egyébként Lawrence Blockot, Bernie Rhodenbarrt, Gulliver Fairbornt és aliasát okolom a hibáért.

De a legfontosabb volt, hogy néhány könyvet leselejteztem, amiknek költözéskor még megkegyelmeztem, de most száműztem őket a földszintre, ugyanis nem éreztem feltétlen szükségét, hogy a közelemben legyenek. Most, bár még mindig van hátsó sor, nagyjából elhanyagolható. Duplikátok vannak hátul, amikből mindkét példányra szükségem van, punktum (Emma meg én, A két Lotti) vagy más nyelvű példányok (Meg Cabot, Roald Dahl, Nick Hornby, Sue Townsend, Kurt Vonnegut, Jacqueline Wilson…), kivéve persze az olyan könyveket, amikből minden példánynak kívül kell lennie, mindegy, milyen nyelvű (Laura Ingalls Wilder, E. Lockhart, Lois Lowry, és természetesen J. K. Rowling).

Tudom, hogy ez rajtam kívül senkinek sem érdekes. Na és? Nekem viszont az, úgyhogy le kellett írnom.

Most pedig megyek aludni, mert holnap önéletrajzot kell írnom. És házirendet szövegeznem, aminek keretében többek között definiálnom kell, hogy melyik tevékenység számít hasznos dolognak, és melyik nem. A lehető legpontosabban, mert hajlamos vagyok a szabályok szavainak kifacsarására.

És amúgy meg sürgősen meg kellene tanulnom, hogy a dolgok nem “holnap” kezdődnek majd el, hanem “ma”, most és azonnal.