Kezdek kicsit jobban elmélyedni a fordításban, aminek, azt hiszem, éppen itt is volt már az ideje. Nagyon sokat tanulok út közben, és ez jó. Egyrészt specifikus, műveltségi dolgokat, zsidó szokásrendszerről, textilanyagokról, orvosi szakkifejezésekkel találkozom és zeneiekkel is. Csomó konkrét dolognak utána kell néznem, és ezek sokszor még érdekesek is, és elmélyedek a tanulmányozásukban.

De nagyon sokat tanulok közben a szövegekről is. Felépítésről, működésről, mechanikáról. Megtanulom és gyakorlom annak a “csöndes” állapotnak az elérését, amikor elhallgat a belső kritikai hangom, csak értelmezem, de nem véleményezem a mondatokat. Minden egyes nap jobban megy, hamarabb érek el ide, és nehezebben zökkenek ki belőle.

Csak az kár, hogy ilyenkor kicsit kizökkenek az irányítás nélküli szövegalkotásból.

De gondolom, idővel ahhoz is vissza tudok majd találni. Addig meg be kell érnem az elszórt, ötletszerű blogbejegyzésekkel.