Hosszas értékelés után arra jutottam, hogy a cselekedeteim három  legfőbb mozgatórugója három nem különösebben pozitív személyiségjegy.

Ez a három, minden különösebb sorrendiség nélkül a gyávaság, a lustaság és az irigység.

Néha azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyok ezzel egyedül, hogy nagyon sok másik ember is ennek a hármasnak a csapdájában él(degél).

Aztán azt szoktam gondolni, hogy teljesen mindegy, hogy mások hogyan és miként éldegélnek, mert az nem is az én dolgom, nem is az én gondom, és nem is az én hatásköröm. Nem engem zavar, és nem nekem kell helyrehoznom sem.

De azért egy kicsit azt is gondolom, hogy talán számít valamit, hogy felismertem alantas motivációimat, és hogy próbálok harcolni ellenük.

Na nem valami nagy intenzitással, de mégis.