Szóval régen volt már lista. Álljon itt most egy azokról a dolgokról, amik (adott esetben nem is olyan) régen még örömet okoztak, nem is keveset, most pedig még türelmem is alig van hozzájuk, ha egyáltalán, és bármennyire próbálok is beléjük kapaszkodni, megtartani a hozzájuk tartozó szokásokat, egyre nehezebb. Nem formázom meg listának, folyószövegként is pont elég rémes.

A könyvek és az olvasás, a műkorcsolya, Paul Simon, a NaNó, a finom dolgok, a viták, a szép dolgok, a fotózás, a gyaloglás, a sütés, a blogom, a péntek esti fordítóiskola, a fordítás úgy mindenestül, a csokoládé, a kert és a ház, a kötés és a horgolás, a tervezgetés és álmodozás.

És talán az emberek is, bár az már nagyon régen volt, amikor a társaság üdítően hatott rám.

Talán csak túladagoltam magam az elmúlt években. Vagy egyszerűen elfogyott az a keret flow-ból, ami járt nekem erre az életre. Nem tudom. Csak azt tudom, hogy most nagyon fáradt vagyok és elegem van.

Lehet, hogy csak ideiglenesen. Remélem.

De mi van akkor, ha tényleg elveszítettem, esetleg örökre, azt a fontos valamit, amitől mindez működött…?