Így a harmadik évad első harmadában a következő dolgokat gondolom:

• Hiányzik Gideon. És amikor Rossi levette a nevét az ajtóról, az nagyon rossz volt.
• Viszont Elle közel sem hiányzik annyira, mint hittem.
• Örülök, hogy egy-két jellegzetes részlet visszajött, amióta legutóbb hiányoltam őket.
• Prentiss magyar hangja rettentően idegesítő.
• Egyre rosszabbul viselem a poénokat módszeresen kiirtó fordítást.
• Nagyon sokszor gondolom azt, hogy “ne nyisd ki az ajtót” és hogy “ne menj be”, és hogy “ne állj szóba vele”.
• Ennél többször már csak azt szoktam gondolni, hogy “ó basszus!”
• A valóságban is mindenhol sorozatgyilkosokat látok.
• Hajlandó vagyok nagyon sajnálni a brutális bűnözőket mindazért, amit elkövettek ellenük, és amitől ilyenek lettek, de azért sokkal-sokkal jobban sajnálom az áldozataikat.