Hű, elfáradtam. És összevitatkoztam ma is emberekkel. Az egyik vita tárgya tökre nem érdekes, a másik viszont nem is volt igazán vita, csupán véleménykülönbség. Miszerint a másik ember lát összefüggést az intelligencia és aközött, hogy az ember képes-e nagyon korán felkelni. Szerintem nincs.

Az imént ugyanezt kifejtettem részletesen is, aztán elpárolgott minden dühöm, és beláttam, hogy tök értelmetlen belemenni. De a lényeg az, hogy. Az alvásritmus és az intelligencia két tök különböző dolog.*

Egyébiránt meg ma se csináltam semmi érdekeset. Dolgoztam sokat, nem éreztem magam nagyon rosszul közben, rajzoltam konnektorokat, és telefonáltam egy nagyot, ami közben háromszor lemerült a telefonom, és egyszer még a pénz is elfogyott a kártyámról. :)

És akartam még másik dolgokat is írni, de részint elfelejtettem őket, részint pedig elvágtam a jobb gyűrűsujjamat egy diafilmes dobozzal (azt hiszem), és nem tudok vele normálisan gépelni.

Ráadásul amióta nincs NaNoWriMo, túl sok a szabadidőm, és nem tudom, mihez kezdjek vele. Holnap mindenesetre elmegyek a DVD-imért, legalábbis egy részükért, továbbá töltök pénzt a telefonomra, ha úgy alakul, akkor akár nyomtatok is egyet, ezt még meglátom, és remélhetőleg korcsolyázni is el tudok menni, de ha nem, hát akkor holnapután. Most pedig megyek aludni, de legalábbis Bernie Rhodenbarral elmulatni egy kis időt az ágyban alvás előtt.

*a szerkesztő jegyzete: Ezt nagyon sokszor meghallgattam még a munkaviszonyom során. Meg azt is, hogy az ember harmincötéves kora előtt el se tudja képzelni, milyen igazán fáradtnak lenni.