Remélem, van még teám. Nem “Jó éjszakát” típusú, az biztos, hogy nincs már, de talán kamilla még akad. Muszáj valami meleget és illatosat innom. Egyrészt kicsit talán megnyugszom tőle. Másrészt hozzátartozik az esti szertartásomhoz, segít ellazulni, végiggondolni, elmondani. A szavak könnyebben megtalálnak, ha hátra tudok dőlni, és legyen bármilyen meleg is, jólesik megmelengetni a kezemet egy teásbögrén. Ha ezzel a feladattal végeztem, visszajövök, és írok.
Mit mesélhetnék? Olyan semmilyen napom volt. Nem nagyon gondolkoztam, nem nagyon csináltam semmit. Még csak nem is nagyon ettem. Lélegezni is épp csak annyit, amennyit feltétlenül szükséges. Döntést is csak egyet hoztam, de az legalább nagy döntés volt. A holnaphoz van köze. Majd elmesélem.
Sokáig aludtam, és nagyon jól esett. Valami édes-bolond kuszaságot álmodtam, és bár már nem emlékszem belőle másra, csak arra, hogy különös hangulatban ébredtem, mégis jó visszagondolni rá. Tudom, hogy sokan szerepeltek benne olyanok, akiket szeretek vagy akik fontosak, de már nem vagyok biztos benne, hogy kik voltak. Bárki lehetett. Bárkik lehettek. De aminek még jobban örültem, az a cica volt. Este, mielőtt bebújtam volna az ágyba, már ott feküdt a lábam helyén, összegömbölyödve. Egész éjjel úgy feküdtem, hogy vigyázzak, rá ne tegyem valamelyik testrészemet. Néha persze belerúgtam, de sosem vette zokon. Végül is nem is volt direkt egyszer sem. Mikor először felébredtem, fél 8 körül, még mindig ott feküdt. Mikor felkeltem, dél körül, még mindig. Kicsit odajött hozzám kedveskedni, aranyoskodni, cicáskodni. Szeretem ezt a narancssárga bolond gombolyagot.
Hogy ezután mit csináltam jó három órán át, arról fogalmam sincs. Tényleg. Nem tudok visszaemlékezni. Pedig valamit biztos csináltam. Feltettem újra az új Paul Simon-lemezt, mert D.B. nagy nehezen visszaszolgáltatta, mielőtt elutazott. Írtam a C&P-be is. (Nem fogom már sokáig propagálni, csak amíg tényleg szépen beindul… szívügyem a dolog, na.) De ez biztos nem vett igénybe három órát. Kettőt sem. Nem tudom, mennyi volt. Nem is pasziánszoztam, mert nem lett volna miért. Nem telefonálgattam. Nem leveleztem. Nem csináltam tulajdonképpen az ég világon semmit. Mégis eltelt az az idő.
Délután pedig úgy éreztem, hogy elérkezett a békés fotoszintetizálás ideje, amennyiben szükségem van napfényre, hogy energiát állítsak elő. Rávettem jóanyámat is, hogy betársuljon, úgyhogy ketten hódítottuk meg a Margitszigetet. Bringóztunk, söröztünk (ő, én aztán nem) meg jeges teáztunk (én, ő aztán nem), aztán elfogyott a készpénzünk, és hazajöttünk. Csak útközben még úgy éreztem, hogy bár már nagyon kevés van a fizetésemből (mert kerek összegeket szeretek lekötni), azért csak be kéne szerezni azt a Tűz Serlege DVD-t. (Tudom, szégyen és gyalázat, hogy csak most, de hát így alakult.) Meg is néztem rajta az összes (érdekesnek tunő) extrát, majd holnap, vagy holnapután valamikor a filmet is… de azt hiszem, hogy rendezői kommentárral. Aztán lehet, hogy nem. Majd kiderül. Arra is rájöttem, hogy kell majd a DVD-toronyban helyet csinálni neki, és arra is, hogy az első hármon se néztem még meg az extrákat. Lassan eljön majd annak is az ideje.
Szóval így történt, hogy most, nagyjából három nappal azután, hogy megkaptam a fizetésemet, már elvertem majdnem a felét :) Kezdek belejönni a tékozlásba. (Na jó, második számításaim szerint legfeljebb a negyedét, de azt sem egészen…) Akkor is. Szóval napocska, levegő, állatok, sziget, és egy új DVD.
Ami meg a holnapot illeti, úgy döntöttem, hogy harcias leszek. Úgyhogy jobb, ha lesz annyi esze, hogy ne provokáljon. Ütni nem fogok, de tudok én máshogy is harcias lenni. Kifejezetten kreatív vagyok, ha kell.
Biff evangéliumát este olvastam, nappal nem. Nem is fordítottam. Nem is csináltam semmi hasznosat. Úgyhogy gyanítom, hogy holnap még nem adom vissza. Mármint a Biff evangéliumát. Ma éjjel már nem hiszem, hogy annyit olvasnék… Úgyhogy majd egy másik alkalommal.
Elfogyott a teám és az írnivalóm is. Úgyhogy azt hiszem, elballagok az ágyba. Egyébként is, reggel korán kell kelni, munka van. Ej, ezek a nyomoronc hétvégék. Ej. Mikor lesz már vége a tanévnek? Mikor lesz már nyár, amikor normális hétvégéim lehetnek? Soká van még? Úgy vágyom már rá, hogy néha vasárnap is dolgozhassak. Ugyanis a vasárnap “csak” 9 órás nap, és nem 11, plusz többet is fizetnek érte. És nekem az elmúlt három hónapban egyetlen egy volt, és szerintem az is csak véletlenül. Majd esetleg ezért is harcolni fogok. Juszt is :) Ha másért nem, hát lobbizni fogok, hogy legyen már hamarabb nyár :)