Teljesen nevetségesnek érzem magam, de hát van ez így. Elmesélem, mi van, és akkor mindenki más is nyugodtan érezheti, hogy nevetséges vagyok. Hurrá.
Elfelejtettem, hogyan kell kirakni a Rubik kockát. Nem olyan régen még tudtam – pár héttel ezelőtt, amikor legutóbb kézbe vettem. Most is csak egy (kettő, de abból egy eszembe jutott) lépés hiányzik, de az hiányzik.
És bármit csinálok is, nem találom meg azt a weboldalt, amiről megtanultam. Ez persze önmagában még nem lenne baj, de mindenhol teljesen más módszereket és algoritmusokat találok csak, és azokban nincs benne az a lépés, ami nekem kellene.
És amióta erre rájöttem – nagyjából fél napja – nem bírok magammal, hisztizek és toporzékolok (igaz, csak befelé), és annyira elszomorodtam, mintha valami igazán komoly veszteség ért volna, mintha valami őrülten fontostól kellene megválnom, holott csak a nyüves Rubik kockámat nem tudom minden állapotból kirakni. (Mert amúgy elég sok össze-vissza keverés után előáll olyan állapot, amihez ez a lépés nem szükséges.)
De azért mégis elég vacak dolog.
Ne keseredj el, majd beugrik egyszer varázsütésre! :)
Ezt szerintem kicsit fordÃtva látod: szükségem vilt rá, hogy eljeseredjek valamin, és ez az apropó adódott. Azért kedves TÅ‘led, hogy vigasztalni próbálsz, és valóban, eszembe juthat még… (csak tartok tÅ‘le, hogy nem fog.)
Ha tudtam volna, hogy ez lesz belole, nem engedem, hogy jatsz vele :p :)
Ha tudtam volna, hogy ez lesz belőle, nem is akarok játszani vele :)