Gedeon már megint virágzik, illetve készül, már három helyen növesztett bimbókat, vagy valami kis zöld izéket, amikből a ragacsos folyadékot eregető gömböckék fognak kinőni. Szóval virágzik.

Odamegyek az ablakhoz, megcsodálom mind a három zöld fürtöcskét, és közben, mintegy mellékesen megjegyzem, hogy “Na, mi van Gyönyörűm?”

Még be se fejezhetem, és a macska már az ablakpárkányon van, és a kezemhez dörgöli a fejét. Igaza is van, ő úgy tudja, hogy csak ő lehet a Gyönyörűm.