Van a telefonomnak egy rossz szokása, miszerint nem mindig csöng, csak kijelzi a nem fogadott hívást. Van nekem is egy rossz szokásom, miszerint nem hívom vissza ezeket a számokat.

Teljesen abszurd. Hogy érezhetem magam egyszerre túl kicsinek és elveszettnek és túl öregnek is ugyanahhoz a dologhoz?

Tele van a fejem szavakkal. Aztán megpróbálom leírni őket, és mind elszaladnak.

Van egy pont, ahol a fáradtságot már nagyon nehéz megkülönböztetni a szomorúságtól. Voltaképpen lehetetlen.

Megpróbáltam megfésülködni. A levegő páratartalma kiröhögött.