Ruby Oliver tizenöt éves és pszichológushoz jár. Bár ez kicsit szokatlan, ne ítéljünk elhamarkodottan: elég nehéz időszakot élt meg az elmúlt tíz napban:
– szakított vele a pasija
– szakított vele a legjobb barátnője (Kim)
– szakított vele a többi barátnője is (Nora, Tücsök)
– valami gyanúsat művelt egy pasival
– valami felnőtteset művelt egy pasival
– összeveszett egy pasival
– megitta élete első sörét (valaki a kezébe nyomta)
– és az anyja rajtakapta (aú!)
– volt egy pánikrohama (nagyon rémisztő)
– elvesztett egy meccset (ő a kapus)
– elrontott egy matekdogát (bár ki fogja javítani)
– megsértette Meghan érzéseit (még ha nem is igazán barátok)
– kivetette magából a társadalom (senki nem ül vele ebédnél)
– tele van firkálva a nevével a lányvécé (és ki tudja, hogy mi van a fiúkéban?)
De aggodalomra semmi ok. Ruby azért él, hogy elmesélje.

Eredetileg: The Boyfriend List (15 guys, 11 shrink appointments, 4 ceramic frogs, and me, Ruby Oliver)
Fordítottam: én
Ciceró Könyvstúdió, 2007

Ez is az első könyvem volt, már ha úgy számoljuk. Itt szembesültem először például avval, hogy egy regényt lefordítani sokkal strapásabb, mint elolvasni. Vagy avval a fölöttébb banálisan hangzó ténnyel, hogy minden egyes mondatot újra le kell írni, és amely megállapítás csak akkor nyer értelmet, amikor az ember megpróbálja.

Ha nem is volt ez a tökéletes feladat, azért nagyon közel állt hozzá. Igazán szeretem ezt a könyvet – tulajdonképpen én vittem. Annyira testre szabott volt, annyira személyes, annyira nekem szólt, hogy egészen minimális erőfeszítést igényelt tőlem és nagyon élveztem is. A mai eszemmel viszont kicsit bánom, hogy nem később, nem tapasztaltabban vágtam neki. Azt mondják, hogy nem lett rossz a fordítás, de én attól félek, sokkal jobbat is ki lehetett volna hozni belőle. És vérzik a szívem a folytatásokért és a többi Lockhartért, amiknek most már nincs nagy esélye megjelenni magyarul.